Ingatlan átiratás

Egy ingatlan adásvétel ma már mindenképpen millió nagyságrendű ügyletet jelent, éppen ezért igencsak körültekintően kell eljárnia vevőnek és eladónak egyaránt, hiszen mindkét fél rendkívül sokat kockáztat. Ha az alább leírtakat megfogadják, akkor ezeket a kockázatokat jelentős mértékben lehet mérsékelni.

Az ingatlan adásvételi szerződésének formai követelményei

Az ingatlan (építési telek, lakás, ház, termőföld, stb.) értékesítésének legfontosabb formai követelményei:
- az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés csak írásban érvényes,
- a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenjegyeznie.
Jogi végzettségű szakember segítségét azonban nem csak a szerződés megkötéséhez célszerű igénybe venni. Jobb, ha a vevő és eladó közötti első komolyabb tárgyaláson ott ül a jogi képviselő, főleg ha ekkor előleg, vagy foglaló kifizetésére (vagy az ebben való megállapodásra) kerül sor. Az ügyvéd vagy a közjegyző nem drágítja meg az eljárást, hanem annak megkerülhetetlen része, ugyanis ellenjegyzésük nélkül a földhivatal nem fogja bejegyezni a vevő tulajdonjogát.

Ingatlan adásvételi szerződés kötelező elemei

A szerződés tartalmára vonatkozó előírások közül csak a fontosabbakat emeljük ki, figyelemmel arra is, hogy ezeket az eljáró ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenőriznie.
Az adásvételi szerződésnek a tulajdonjog bejegyzéséhez egyebek mellett tartalmaznia kell:
- a felek meghatározott adatait (magánszemély családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját; statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát),
- az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám),
- a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát,
- a keltezés helyét és idejét
- több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon.

A jogi képviselő

Mindenképpen igyekezzünk olyan jogi képviselőt választani, akiben megbízunk, vagy akit olyan személy ajánlott, akiben biztosan megbízhatunk. A megfelelő ügyvéd kiválasztása biztosítja a zökkenőmentes adásvételt.
A vevőnek célszerű ragaszkodnia a saját ügyvédhez. Ha azonban mégis az eladó ügyvédje mellett döntenek a felek, akkor az aláírás előtt nézesse át a szerződéstervezetet saját ügyvédjével, akivel a legkisebbnek tűnő módosításokat is folyamatosan egyeztesse, mert egyetlen megváltoztatott szó is teljesen új értelmet adhat egy szerződésnek.
A földhivatali eljárást is a saját ügyvédre célszerű bízni, mivel ennek folyamán előre nem látható problémák is felmerülhetnek.

A dokumentumok áttanulmányozása és átolvasása

A friss (aznapi) tulajdoni lap megtekintése nélkül ne írjunk alá semmilyen olyan okiratot, ami bármilyen kötelezettséget ró ránk! (Sajnos nem elegendő a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, hiszen pl. egy délutáni szerződéskötést megelőzően is lehet olyan bejegyzést kérni a földhivatalnál, amely meggátolja a bejegyzést.)
A tulajdoni lapon megtalálhatjuk az eladó(k) és az ingatlan fontosabb adatait. Társasházi ingatlan vásárlása esetén a tulajdoni lap mellett fontos információkat tartalmaz az alapító okirat is. Ebből megtudható, hogy milyen egyéb helyiségek tartoznak a lakáshoz (vagy éppen nem tartoznak hozzá).
Tulajdonjogot csak tulajdonostól, vagyis az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett személytől (személyektől) lehet szerezni. A kellő körültekintés éppen ezért főleg az eladóként fellépő személy azonosítása miatt fontos. Az ügyvédnek (és a közjegyzőnek is) kötelessége a felek személyazonosságáról meggyőződnie, de az eladó iratainak megtekintése a vevőnek is erősen ajánlott.
A szerződést nem elegendő átfutni! Ha valami nem, vagy nem teljesen érthető, akkor mindenképpen kérdezzünk meg a jogi képviselőt. A szerződés alapos átolvasására fordított percek nincsenek arányban az esetlegesen - ennek elmaradásából fakadó - pereskedés éveivel!

Az eladó tájékoztatási kötelezettségei

Az eladónak kötelessége, hogy az ingatlan lényeges tulajdonságairól (különösen az esetleges kötelezettségekről és terhekről) tájékoztassa a vevőt. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Ha azonban az eladó a tájékoztatási kötelezettségének nem (vagy nem teljes mértékben) tesz eleget, és olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg az ingatlant, akkor a vevő
- a vételár mérséklését követelheti,
- elállhat a szerződéstől,
- kártérítést követelhet.